Halloween, a kedvenc ünnepem. Na jó, lehet, hogy csak a szülinapom és a sok dekoráció miatt. De igaz ami igaz, egy egyre közkedveltebb és populárisabb ünnepről van szó. Gondolom sokan kíváncsiak vagytok, hogy más országokban, köztük Spanyolországban is, hogyan ünneplik ezt az olyan sokak által átvett ünnepet. 

Lényegében nem annyira különbözik a többi ország Halloweenjétől (kivéve az Egyesült Államokat, mert ott nagyobb hagyománya van), itt is szeretik kidekorálni az üzleteket és az éttermeket, számos Halloween tematikájú program van: legyen szó diszkóról, étteremről vagy egyszerűbb programról. Néhány falucskában vagy éppen egy-egy nagyobb város negyedében pedig “csokit vagy csalunk”-ot is rendeznek, ahová az apróságok beöltöznek mindenféle ijesztő jelmezbe. 

De tudjátok, hogy honnan ered a Halloween?

Samhain, vagyis a Halloween eredete. Maga a szó az „All Halloweve” kifejezésre utal, amely „All Hallows’ Eve” -nek, vagyis Mindenszenteknek felel meg angolul. Eredete nemcsak erre a keresztény hagyományra nyúlik vissza, hanem a kelta pogány hiedelmekre is. Eme hagyomány gyökerei egészen a Samhain-ig, egy druida eredetű fesztiválig vezethetőek vissza. 

A Samhain-t október 31. és november 1. szürkülete között tartották, hogy megemlékezzenek az aratás végéről és az elhunyt rokonokról. Ezenkívül a tél kezdetét és az új évet is jelentette. Samhain alatt a kelták elhalasztották napi munkájukat, és úgy tartották, hogy ilyenkor a természet törvényei is egyfajta felfüggesztett állapotban vannak

A kelták úgy hitték, hogy az emberek ezen a rendkívüli napon meglátogathatják a halottak világát, és az elhunytak pedig a földön barangolhatnak szabadon. Ezen kívül démonok és tündérek is megnyilvánultak ezen a napon. A polgárok ételt hagytak otthonaikban, hogy felajánlják a gonosz szellemeknek, cserébe nem bántották őket. Ez a hagyomány az évek során a „csokit vagy csalunk” lett, amit a mai Halloween-en ismerünk. Mikor a csintalan gyerkőcök ijesztő jelmezbe bújnak (a gonosz szellemek) és csokit kérnek (a felajánlott étel).

Szakértők szerint a napjainkban ismert első Halloweent a XVII. században kezdték el ünnepelni az ír kivándorlók az Egyesült Államokban. Ekkor kezdődött a sütőtök faragás hagyománya is, amibe utána belekerült a gyertya is. 

Egy kis érdekesség a halloweeni tök eredetéről: Jack legendája

Hamár így szóbakerült a tök, biztosan sokan kíváncsiak vagytok, hogy miért is éppen ez a Halloween egyik legtipikusabb jegye. 

Sütőtök ízű palmera

Stingy Jack legendája elveszett a kelta folklór mélyén. A legtöbb legenda mégis úgy tartja, hogy Stingy Jack kovács volt (más változatok szerint pedig egy egyszerű tolvaj), aki egy éjszaka elment inni az ördöggel. Sok ital után Jack fukar ember lévén nem akarta kifizetni a számlát, ezért meggyőzte az ördögöt, hogy változzon egy pénzérmévé. Az ördög így is tett, de Jack ahelyett, hogy csak simán fizetett volna, a zsebében tette az érmét egy ezüstkereszttel együtt és ott tartotta azt, hogy amely megakadályozta, hogy az ördög visszanyerje eredeti formáját. Miután többször használta az érmét, Jack elengedte az ördögöt azzal az ígérettel, hogy nem viszi a lelkét a pokolba.

A történet más változataiban Jack meggyőzi az ördögöt, hogy másszon fel egy fára, hogy almát szedjen. Amikor az ördög leszedi őket, Jack keresztet rajzol a fa törzsére, hogy megakadályozza, hogy lemásszon onnan, és felveszi gyors a gyümölcsöket. A kovács ismét elengedi Belzebubot, miután megígérte neki, hogy nem viszi a pokolba.

Amikor viszont Jack meghalt, Szent Péter megtagadta tőle a mennybe való belépést sok bűne miatt. Ezután Jack lelke a pokolba utazott, ahol az ördög, ígéretéhez híven, nem engedte be őt, ezáltal arra ítélve, hogy az örökkévalóságig vándoroljon az élők világában. Amikor Jack rémülten siránkozott, hogy nem találja az utat a sötétben, az ördög egy izzó parazsat dobott neki a pokolból, hogy az megvilágítsa az utat. Az égő parazsat Jack egy faragott fehérrépába tette, amit mindig magánál tartott, és fáklyaként használta. Azóta Jack meggyötört lelke Jack O’ Lámpásként vagy Jack a Lámpásként járja a földet.

A fehérrépától a sütőtökig

A tizenhetedik században az írek és a skótok úgy ünnepelték a Halloweent, hogy kis lámpákat gyújtottak otthonuk bejáratánál, hogy elijesszék a gonosz szellemeket és az elveszett lelkeket, mint Stingy Jack-ét. A vidéki területeken fehérrépát, répát vagy burgonyát faragtak baljós arcokkal, és egy kis gyertyát helyeztek bele. Később pedig áttértek a tökre.

Egy kis képzavar: Halloween vagy Mindenszentek ünnepe?

Évszázadokkal később azonban Samhain keresztény vallássá vált, ami a Mindenszentek napját eredményezte. Ez az ünnep a korai egyház azon meggyőződéséből fakadt, hogy a vértanúk megérdemelnek egy napot, amikor megemlékeznek az ő áldozatukra. IV. Bonifác pápa május 13-át a kereszténység összes vértanújának emlékére tűzte ki. Egy évszázaddal később, amikoris III. Gergely pápa kiterjesztette ezt az ünneplést a katolikus egyház minden szentjére. Ezenkívül a hivatalos dátumot november 1-jére helyezte át. 

Logikus, hogy ennek a dátumnak a választása összefügg azzal a kísérlettel, hogy kiszorítsák az elhunytak pogány ünnepeit, mint például a kelta samhaint vagy a római mundus patet-t. Ezeken a területén az egyház rítusait a korábbi hiedelmekhez igazították és így terjesztették el az új ünnepet. Ez eredményezte, hogy november 1-je körül más ünnepségek is megjelentek, mint például a Halloween, az előző napon, vagy a halottak napja, másnap, ami végül összeolvadt az eredeti ünnepléssel.

Halloween spanyol módra

De mint mindegyik nemzet, úgy a spanyolok is egy kicsit a saját ízvilágukhoz igazították ezt az ünnepet. Jellemzővé vált a sültgesztenye evés, a hueso de santo – vagyis szent csont, a fánkok és persze a tökízű minden is. 

Házi készítésű hueso de santo

Málagában, már csak a városközpontban sétálgatva is könnyen bele lehet botlani különböző programokba. Ezekben a programokban a legjobb, hogy nem csak Halloween napján vannak, hanem már az előtte lévő hétvégén is, így nem kell aggódni a munka miatt.

  • számos péksüteményboltban lehet kapni “szent csontot”, spanyolul “hueso de santo”, ami igazából marcipán tojássárgájás krémmel a közepén 
  • az éttermekben tematikus ételeket szolgálnak fel, és a helyiséget is ehhez az alkalomhoz illően dekorálják ki
  • Muelle Uno-n számos különböző Halloweeni program szokott lenni, mint a hajmeresztő photocall, interaktív ghymkana nyereményekkel vagy “csokit vagy csalunk”
  • Vialiában is szoktak lenni programok, bár legfőképpen gyerekeknek:misztérikus dobozok, Halloweeni babák, félelmetes bájitalok
  • a városközpontban pedig Halloween estéjén jópáran beöltöznek és úgy járják a várost

Viszont nem mindegyik város és falu vette át teljesen a Halloween szokásait. Voltak, akik inkább megtartották a saját hagyományaikat, mint például Cádiz városa, ahol jobbszeretik viccesen és viccekel megünnepelni október 31-et és ételfarsangot rendeznek. Ennek a farsangnak a különlegessége/érdekessége, hogy nem az emberek, hanem az ételek öltöznek be, vagyis öltöztetik őket be. 

Egy zaragosai falucska, Trasmoz, visszatér a XIII századi gyökereihez és megeleveníti a történelmet. Egy elátkozott falu, ami a szellemeket és a boszorkányokat vonzotta. Így a legendákhoz hűen a falu ezen a napon egy ijesztő faluvá válik, ahol még egy boszorkány felvonulást is tartanak egészen a temetőig. Táncolnak, máglyátgyújtanak és bejárják a falu összes kisutcáját.

Korábban, Mindenszentek előestéjén Castilla de la Mancha városai máglyákat gyújtottak a város terein, hogy így védekezzenek a népszerűen „Estantigua” -nak nevezett jelenség ellen, amely egyfajta szellemek és élő halottak felvonulása volt. Ma ez a hagyomány még mindig él, bár bizonyos különbségekkel felváltotta a „Holywins”, egy katolikus fesztivál, amelyben a gyerekek papoknak, szenteknek, püspököknek, apácáknak és angyaloknak öltöznek. Mm, félig meddig mint a mostani Halloween.

Korábban, a Baleár-szigeteken, október 31-én a családok összegyűltek, hogy elkészítsék a sa trencada-t, egy vacsorát, amely panelletekből, bunyolokból és diófélékből áll. Ráadásul olyan helyeken, mint Mallorca, szokás volt, hogy teljesen fehér lepedőbe burkolóztak az emberek, mintha szellemek lennének. Az édességek és diófélék fogyasztásának hagyománya ugyan továbbfolytatódik, és bár biztos vagyok benne, hogy sok gyerek szellemnek öltözik Halloweenkor, de a legtöbben már sajnos nem. De talán a legédesebb hagyomány, hogy ilyenkor a keresztszülők cukros rózsafüzéreket adnak a keresztgyermeküknek.

Ajánlott olvasmány