Ronda, ahol Andalúzia emblematikus hídja van

A csodálatos Ronda Malagától mindössze másfél órányira van autóval, egynapos kirándulásként könnyen beilleszthető az útitervbe, viszont ha tehetitek, akkor szánjatok rá legalább két napot. Ez a város messze híres a festői tájairól, gazdag történelméről, a város tervezéséről, számos torreádoráról és művészekről, a híres banditák romantikus legendájáról és jó borairól. 

Szánjatok egy napot a kulturális és művészeti alkotások felfedezésére, az éptítészet megcsodálására és egy kis gasztronómiai programra. A másnap szóljon az aktív kikapcsolódásról, akár egy túra vagy egy via ferrata, legyen a központban a természet. Délután pedig egy kis borkóstoló. 

A város által megragadt irodalmi szerzők lenyűgöző krónikája a legrégebbi szövegektől napjainkig nyomon követhető; Plinius, a sevillai költő királya al-Motámid, al-Idrisi, Ibn al-Jatib, Vicente Espinel, Rilke, Juan Ramón Jiménez és Juan Goytisolo néhány név azon szerzők hosszú listájából, akik beszédes oldalakat hagytak ránk Rondáról, ahol Őslakosai szerint felfelé esik az eső, és madarak szállnak a Tejora kitekintők lába elé.

A városi mag három tökéletesen elkülönülő területre oszlik: a városra vagy a régi arab medinára, amely történelmi szempontból a legfontosabb, San Francisco városrészre, amelyet a falak választanak el, és a Mercadillo negyedre, amelyen a Guadalevín folyó túloldalán található.

Látnivalók

A gasztronómiától és a finom sajtkótolóval egybekötött boroktól elvonatkoztatva egy kicsit, Ronda csodálatos emlékművekkel, szokrokkal, építészeti és művészetni látnivalókkal rendelkezik. Ezt az élményt és látványt csak hatványozni tudja az a pompás kilátás, ami ebből a városból nyílik.

Puente Nuevo

Ronda szimbóluma és a város legismertebb képe. A Puente Nuevo, valamint a Plaza de Toros de la Real Maestranza de Caballería de Ronda a város szimbóluma és lelke.

Ez a 98 méter magasban lévő híd, a Tajo-szoros aljából kitermelt kőhamukkal épített remekmű lehetővé tette a modern negyed, a Mercadillo, összekapcsolását a város régi negyedével. Ez az egyesítés tette lehetővé a város terjeszkedését. Mindemellett az erkélyről lenyűgöző kilátás nyílik a környező hegyekre és magára a tájra.

A hidat 1793-ban építették és ez a fenséges műemlék egy modern tolmácsoló központ koncepcióját tartalmazza, amely a tizennyolcadik századi mérnöki munkáról és a környezet különböző aspektusairól szól: fauna, növényzet, geológia, város és történelem.

Kicsit továbbhaladva ehetőségünk nyílik lemenni a híd lábához és pár csodálatos képet készíteni. Az út egy ideig ki van betonozva, majd földúton folytatódik. Ahhoz, hogy teljes pompájában lássuk a hidat nem kell egészen lemenni, félúton is már szép kilátás fogad minket.

Plaza de toros – Bikaviadal-aréna

Rondát a modern bikaviadalok egyik bölcsőjének tartják, amely a XVIII. században alakult ki. A terület védelmének szükségessége miatt II. Fülöp 1572-ben megalapította a Rondai Királyi Lovassági Akadémiát, hogy biztosítsa a lovak fenntartását és igényeit. Ennek érdekében a testület a városban egy elkülönített teret szentelt a lovas gyakorlatoknak, ahol a bikákkal való ügyességi játékokat is megtartották.

Amikor a XVIII. században a gyalogos torreádorok átvették a lovagoktól az uralmat a bikaviadalokban, Rondában felbukkant a Romero család, amely három generáción át összehozta a kor legkülönlegesebb torreádorait. Közülük mindenekelőtt Pedro Romero (1754-1839) emelkedik ki, mint a bikaviadal vezéralakja. Személyisége a bátorság, a készség és az esztétikai érzék ötvözésével hivatásának társadalmi méltóságát és megbecsülését váltotta ki.

A bikaviadalok felemelkedése arra késztette a Real Maestranza de Caballería de Ronda-t, hogy megépítse híres bikaviadal-arénáját, amelyet Martín de Aldehuelának, a rondai Tajo feletti csodálatos Puente Nuevo építészének tulajdonítottak. 1785-ben avatták fel egy bikaviadallal, amelyben Pedro Romero és Pepe Illo is fellépett.

A kőből épült, dupla padló és a neoklasszikus oszlopos boltívek látványos jellege, valamint az arab cserépből készült nyeregtetővel fedett pihenősarok különleges vonzerőt kölcsönöz az épületnek, amelyet világszerte elismert.

Pontosan Antonio Ordóñez volt az, aki 1954-ben megalkotta a világhírű Goya bikaviadalt, ahol a dekoráció és a ruházat a festő Goya idejébe repít vissza minket.

A Ronda bikaviadal arénán belül meglátogathatja a Bikaviadal Múzeumot, az Orleans-i Ház királyi nyergesgyárát és az Antik Lőfegyverek Gyűjteményét.

Belépő: 

Általános: 8€
Hangos útmutatóval: 9,50€
15 vagy több fős csoportok: 7€
Iskolások (16 év alattiak): 5€

Nyitvatartás:

Hétfőtől vasárnapig és ünnepnapokon 10:00 és 20:00 óra között. Utolsó belépés fél órával zárás előtt.

Alameda de Tajo

A bikaviadal-aréna mellett található ez a gyönyörű, fákkal szegélyezett sétány a XIX. század elejéről több mint 200 éves fákkal.  A sétány közvetlenül a híres Tajo vagy Ronda-szurdokra néz, és csodálatos kilátást nyújt a környező területre és a Serranía-ra. A legjobb kilátó az úgynevezett Mirador del “Coño”, vagyis a “basszus” kilátó, mert általában ez az első szó, ami kijön azoknak a szájából, akik kinéznek belőle.

Palacio de Mondragón – Mondragón Palota

Hamár ebben a csodálatos városban vagyunk, akkor a másik kihagyhatatlan megálló az a Ronda Mondragón Palota Városi Múzeuma, más néven Villasierra márki palotája, csodálatos építészeti érték és kétségtelenül Ronda legjelentősebb polgári emléke. A legenda szerint ez volt a nagy király Abbel Malik vagy Abomelic, Abul Asan marokkói szultán fiának a rezidenciája.

Ez a  történelmi-régészeti jellegű múzeum, vagyis a Mondragón Palota, ad otthont egy állandó gyűjteménynek, amely a térség történetéről szóló diskurzust kínál a területen eddig végzett különböző régészeti kutatásokkal alátámasztva. Ha érdekes a történelem, akkor ez a múzeum lesz a kedvenced.

Belépő:

Általános: 4€ 
Csoportos (több mint 10 fő), 26 év alatti diákok és nyugdíjasok: 3€
14 év alatti gyermekek és fogyatékkal élők: ingyenes.
Ingyenes hétfő 16:00 és 18:00 óra között az EU állampolgárainak

Nyitvatartás:

Hétfő: 10:00 – 14:00 és 15:00 – 18:00
Kedd: 09:30 – 19:00
Szerda: 09:30 – 19:00
Csütörtök: 09:30 – 19:00
Péntek: 09:30 – 19:00
Szombat: 10:00 – 14:00 és 15:00 – 18:00
Vasárnap és ünnepnapok: 10:00 – 15:00

Baños Árabes – Arab fürdő

A rondai Nasrid-korszakból származó arab fürdő a legjobb állapotban fennmaradt arab fürdő az Ibériai-félszigeten. A város régi iszlám külvárosában található, pontosabban a zsidó negyedben, az egykori muszlim medina, peremén.

Közvetlenül az Arroyo de las Culebras mellé építették, hogy így gondoskodjanak a fürdő folyamatos és problémamentes vízellátásáról. Maga a víz egy ma is tökéletesen megőrzött noria rendszeren haladt keresztül, viszont a keresztény erkölcs és a Guadalevín folyó áradása végül eltemette őket.

Az 1935 óta végzett ásatások lehetővé tették három fürdőhelyiség (hideg, meleg és forró) visszanyerését, valamint a hordóboltozatos (csillag alakú felülvilágítókkal áttört) tetőkét is, amelyeket félköríves íveket kötnek össze. Szerencsénkre a kazánok és a vízellátó rendszerek egy része is viszonylag jó állapotban megmaradt.

Belépő:

Általános: 4,50€
Kedvezményes (10 fő feletti csoportok, 26 év alatti diákok és nyugdíjasok): 3€
Ingyenes lakosoknak, 14 év alatti gyermekeknek, kísérő iskolás csoportoknak, fogyatékkal élőknek és keddenként 15:00 órától
Utolsó belépés 17:30-kor

Nyitvatartás:

Hétfő: 10:00 – 14:00 és 15:00 – 18:00
Kedd: 09:30 – 20:00
Szerda: 09:30 – 20:00
Csütörtök: 09:30 – 20:00
Péntek: 09:30 – 20:00
Szombat: 10:00 – 14:00 és 15:00 – 18:00
Vasárnap és ünnepnapokon: 10:00 – 15:00

Murallas urbanas de Ronda – Az egykori várfal romjai

Ha szeretitek a történelmet és az építészetet, akkor a múltat idéző várfal kedvetekre lesz. A rondai régi városfal közül kiemelkedik Krisztus íve és Almocabar kapuja, a Malmok kapuja és a Képek kapuja, kihagyhatatlan elemei a várfalnak, ha úgy döntötök, hogy megnézitek.

Szintén figyelemre méltóak a keleti szektorban Cijara falai és kapui. Ez a terület egy kettős védelmi vonalból áll, amely Ronda iszlám külvárosának adott otthont, ahol az arab fürdő található.

Végül a város nyugati részén az Albacara falak és a Puerta del Cristo vagy a Puerta de los Molinos és a Puerta del Viento érdemelnek említést. Az Arco del Cristo egy védekező arab kapu a Ronda felé vezető bekötőúton, amely a Tajo nyugati lejtőjéről érkezik. Ez hozzáférést biztosított a régi arab medinához, és Puerta de los Molinosnak is nevezik.

Casa del Rey Moro

Ronda mór királyának háza. A szakadás, amely lerombolta a Királyságot. A Paradicsomot idéző ​​kert. Ez a monumentális komplexum egyedülálló történelmi érdekessége miatt, amely kulcsfontosságú a Reconquista történetében és a város védelmében a történelem során. A komplexum a Cuesta de Santo Domingo-n található, a Tajo meredély bevehetetlen részén, a muszlim város északi oldalán.

A Casa del Rey Moro három elemből áll: a muzulmán kori Mina de Agua (az egyik legjobban megőrzött példány Spanyolországban), a Neo-Mudejar stílusú ház (jelenleg felújítás alatt), amelyet Parcent hercegné tervezett a század eleje, és a hercegnő megbízásából 1912-ben Jean Nicolas Forestier által tervezett kert (a francia első elismert alkotása hazánkban).

1943-ban nemzeti műemlékké nyilvánították, ma pedig kulturális jelentőségű helyszín, amely a spanyol törvények szerint a legmagasabb szintű védettség. A Forestier egy mediterrán kert, amely a klasszikus spanyol-muszlim kert hatását ötvözi a francia kert geometrikus kialakításával. Elrendezése három teraszból áll, amelyeket színes csempével díszített lépcsők kötnek össze.

A Mina de Agua a XIV. században épült komplex vízépítési alkotás, ami a Tejo falában elrejtett természetes repedés kihasználásával épült. Látogatása egyedülálló útvonalat kínál le a Guadalevín folyó medrébe (körülbelül 60 méter mély) egyszépséges galérián keresztül.

Menetrend: hétfőtől vasárnapig 10:00 és 21:00 óra között. Utolsó belépés fél órával előtte.

Ár: egyéni: 10 €, gyermek 12 év alatt: € 3

Egyéb információ: a bánya és a történelmi kert jelenleg nyitva áll a látogatók előtt.

Iglesia Santa María la Mayor – Szent Mária-templom

A legjobb borászatok Rondában és környékén 

A térség domborzata, a terület tengerszint feletti magassága és a különleges éghajlati viszonyok (télen nagyon hideg van, nyáron pedig nagyon sok a napsütéses órák száma) miatt a Serranía de Ronda ideális hely a szőlőtermesztésre, és így a borkészítésre is. Az őket termelő borászatok, mintegy 20, a Málaga és a Sierras de Málaga eredetmegjelölések alá tartoznak. Íme néhány a legfigyelemreméltóbb közül:

Descalzos viejos: ez az egyik legkülönlegesebb a környéken, és egy régi, XVI. századi kolostornak ad otthont, amely mezítlábas trinitárius szerzetesek gyülekezete volt. Innen kapta a nevét is. A legjelentősebb kiadók közé tartozik a DV 2013 és a DV Aires. 

F. Schatz Pincészet: ez a pincészet megalkotása a német Friedrich Schatz ifjúkori álmának megvalósítása, aki családja összes tudását magával hozta a híres Serranía de Ronda-ba és ahol már a XVII. századtól bort készített. A legjobb minőségű és legjellegzetesebb borok előállításán kívül,  a birtokon lehet sétálni is, megállni a hordók folyosóiban, ahol érlelik a bort, vagy éppen megkóstolni néhányat az egyik legegyedibb élmény, amit Ronda közelében tapasztalhatunk meg.

Cortijo los Aguilares: Rondához nagyon közel található borászat, ami igazából egy parasztház. Vagyis az Andalúziára oly jellemző farm- és lakótelepek egyike. Az itt termelt közel 120 000 palack bor évente Serranía de Ronda legnagyobb termelői közé sorolja tulajdonosait. Hat fajta boruk van, köztük egy korlátozott termelésű rozé bor, amely a nagy sikere miatt csak néhány hétig tart a piacon.

Kieninger Pincészet: ez a pincészet joggal büszkélkedhet ökológiai termelésű borainak minőségével. Valójában a természettel való törődés és a környezet tisztelete a fő vezérmotívuma ennalkotóinak és tulajdonosainak. Éppen ezért itt nem használnak ipari élesztőket, termékeik alkalmasak a vegánok számára is.

Hol együnk Ronda városában

Sajnos konkrét éttermet nem tudok ajánlani, rondai kirándulásaink alatt nem ettünk étteremben, de azt tudom, hogy mi a tipikus ezen a térségen. Először is a bor, amint az fentebb említettem ez a térség híres a borairól, és ha már bor, akkor legyen kísérőnek egy kis finom sajt is, mondjuk egy jó kecskesajt vagy payoyo sajt. Utána jöjjön valami húsos, különböző felvágottak, bikafarok, kecskegida fokhagymásan vagy a rondai kolbász.

Desszertként próbáljuk ki a yemas de Tajo-t vagy a rosquillas de Ronda-t, amik szintén tipikusak ebben a régióban. A yemas de Tajo nem más mint víz, cukor, tojás és egy kis konyak összedolgozva. A rosquilla de Ronda pedig egyfajta fánkféle, ami lehintenek cukorral. Hát, lesz mit kipróbálni Ronda-ban. 

Közelben lévő látnivalók

Ha több rondai nap mellett tetted le a voksodat és szeretnéd felfedezni a környékben lévő csodálatos falvakat, akkor itt van néhány példa arra, hogy hova is tudsz menni. 

Setenil de las Bodegas: egyik legemblematikusabb falu Andalúziában. Könnyen felismerhető a sziklába vájt házairól, egy igazi csoda.

Júzcar: a kék falu, vagyis a Hupikék törpikék falva. Ez a falu más kevésbé ismert Spanyolországon kívül, és kevesen tudják, hogy itt forgatták le a Hupikék törpikék film egyes részeit és emiatt a falu összes házát kékre festették. 

Alpandeire: a város híres a San Antonio de Padova templomról (XVI.-XVIII. század), amely Serranía székesegyházaként is ismert. Azért is, mert itt született Fray Leopoldo, akit Andalúzia-szerte nagyon szerettek és csodáltak.

Történelme

Egyesek számára az eredete a bastuli keltákig nyúlik vissza, akik Arundának nevezték a várost. A rómaiak is  tiszteletüket tették itt és nekik köszönhetjük a Laurus (vagy Laurel) kastélyt, amelynek tetejére nagy valószínűséggel egy  muszlim erőd is épült.

A sötét vizigót időszak után Ronda visszanyerte valódi jelentőségét a muszlim uralom alatt, Arundából Izna Rand Onda lett. A XIII. és a XV. század között Andalúzia egyik legfontosabb erődje volt. Al Mondhir és Abdallah ben Mohamed (886-912) emírségei alatt a muládok – a Korán hitére áttért egykori keresztények – lázadása nagy jelentőséget kapott a Serranía de Ronda-ban, amelyet Omar Ben Hafsún, egy vizigód származású család leszármazottja vezetett. Miután Omar átvette az uralmat  Bobastroban alapította fel erődítményét, és onnan uralta Kelet-Andalúzia nagy részét, olyan fontos városokat birtokolva, mint pl. Archidona, Écija, Baena vagy Lucena. Birtoka és tekintélye a muladi muszlimok körében tovább nőtt Poley (Aguilar) 891-es vereségéig.

Ettől a pillanattól kezdve Omar az észak-afrikai arabok és a félsziget északi részén élő keresztények szövetségére törekedett és végül áttért a kereszténységre, ami miatt elvesztette sok muladi követőjének bizalmát. Bobastro bukása (928) után, miután Omar fiait az első kalifa, III. Abd-Al Rahman legyőzte, a város a Córdobai Kalifátus része lett. A Córdobai Kalifátus eltűnése után ez volt az a taifa (független muszlim fejedelemségek), amelyben a Banu Ifrán (Ifrán fiai) berber család uralkodott rövid ideig. A XI. század végén Ibn al-Abbad a Sevillai Királysághoz csatolta, Ronda taifa uralkodóinak kegyetlen kivégzése után.

Abenamar – a Naszrid-dinasztia híres alapító vezetője – már a XIII. században átengedte a marokkói merinidáknak, és 1439-ig az észak-afrikai kormánytól függött; ettől az időponttól kezdve a Granada Nasrid Királyság része lesz.

Hosszas konfliktus után 1485-ben a katolikus uralkodók hódították meg a várost. A muszlimok kemény ellenállása következtében, akik nem adták fel a harcot, hanem vereséget szenvedtek a keresztény csapatoktól, és a várost felosztották a kasztíliai nemesség között.

Az 1449-es, a moriszkók kényszerű megtérésére vonatkozó rendeletet követően felkelések sorozata zajlott Serraníában, és Ronda lett a hadműveletek központja. Innen próbálták leigázni a lázadókat. 1571-ben végleg kiűzték a moriszkókat, bár évekig megmaradtak a meredek és zord hegyek által védett ellenállási helyek.

A XVIII. században Ronda jelentős gazdasági fellendülésen ment keresztül. 1751-ben felépült a híres Puente Nuevo, amely összeköti a Tejo által kettéosztott várost.

A francia invázió során az ellenállás aktív központja alakult ki a Serraníában. A franciak a távozásukkor lerombolták a vár egy részét és annak védelmét.