A túrázás mindig is közel állat a szívemhez és már nagyon régóta szerettem volna egy többrészes bejegyzéssorozatot írni, így hát úgy gondoltam, hogy első a „Meghódítva Andalúzia 8 csúcsát” lenne. Az első részben a córdobai La Tiñosa-ról fogok írni: az eljutásról, magáról a túráról és pár tipphez, hogy gördülékenyen menjen minden.
A túra
Még korai lenne megmondani, hogy az egyik kedvem lenne-e ez a túra, de annyi biztos, hogy gyönyörű volt. Az ösvény olíva bogyó ültetvényen, mezőkön, egy romon és persze egy hatalmas hegyen vezet végig minket, hogy a tetejére érve egy csodálatos a kilátással lepjen meg.
Technikai adatok:
- Hatodik legmagasabb csúcs Andalúziában
- Magasság: 1.570 méterrel a tengerszint felett
- Szintkülönbség:
- Kiindulópont: Las Lagunillas, Córdoba
- Túra hossza: 12 km
- Túra ideje: 6 óra
- Nehézségi szint: Közepes-magas
- Legközelebbi nagyváros: Córdoba
- Természeti park: Geoparque de las Sierras Subbéticas
Az odaút
A túránkat egy córdobai kis faluból fogjuk megkezdeni, a Las Lagunillasból. GPS segítségével könnyen meg lehet találni a falucskát, mivel mi sem voltunk még arra, igy mi is a mobilunkra hagyatkoztunk. Malagától kényelmes tempóban nagyjából 1 órányira van kocsival. Pontos úticélnak a Calle Toledo-t adtuk meg. A lenti Google Maps-on a piros pötty jelzi az utcát. Amint végig értünk az utcán (kifelé tartva a városból) egy hatalmas olíva ültetvényes előtt aláljuk magunkat. A lenti térképen ez a pont az „Inicio ruta Pico Tiñosa”. Két fa között gyorsan le is lehet parkolni, persze mindig ügyelve arra, hogy ne tegyünk semmibe se kárt és hogy kényelmesen elférjenek mellettünk is. Amint ezzel megvagyunk kezdődhet is a túra, alapos naptejezés után.
A térképen a piros pötty jelzi a Calle Toledot. Ha végigmentek az utcán -kifelé haladván a faluból- elérkeztek egy másik útkereszteződéshez és egyben egy olivabogyó ültetvényeshez. A fenti térképen ezt a pontot a zöld kis figura jelzi, ami mellé oda van írva, hogy „Inicio ruta Pico Tiñosa”.
Első lépések – Camino de Cañatienda
A Calle Toledo végén szembetaláljuk magunkat egy információstáblával, ami részletesen bemutatja az ösvényt és annak tulajdonságait. Pár apróság amire nagyon oda kell figyelni:
- A túraút jelentős része magánterületeken halad át. Természetesen az ottaniak ezt tudják és nem csinálnak belőle gondot, de jobb, ha mi is figyelünk. Ezeket a magánterületeket leginkább az állatok legeltetésére használják, kecskék és tehenek, így figyeljünk rájuk és igyekezzünk nem megzavarni őket.
- Abból adódik a második apróság: az engedély. Annak ellenére, hogy az ösvény mindenki által szabadon meglátogatható, mivel mégiscsak magánterületeken megy át, így engedély kell kérni a túrázás előtt. Ez igazán egyszerű és ingyenes, egy későbbi pontban részletesen leírom, hogy hogyan is lehet megigényelni.
- Harmadik apróság: csukjuk be magunk mögött az ajtókat. Ahogy azt fentebb említettem, magánterületeken megyünk majd át és bizony ezek le vannak kerítve. De! mindig van egy kapu, amit át lehet menni és folytatni tudjuk a túrát. Legfontosabb, hogy ha kinyitottuk, akkor csukjuk is be.
Visszatérve a kezdőponthoz. Az információstábla mellett balra (ha szembenállunk vele) van egy földút. Nos ez a mi utunk. Eleinte az olívaültetvény mellett, majd közte fogunk sétálni, míg el nem érünk az első kiskapunkig. Átmegyünk a kapun és követjük az ösvényt.
Elveszni eléggé nehéz, mivel nincs túl sok elágazás, így csak haladjunk tovább. Az első elágazás nagyjából 900 méter megtétele után lesz: itt forduljunk majd jobbra a hegyek irányába. Az irányjelző tábla is mutatja majd a helyes irányt. Ez a rész úgy is ismerik, mint a Camino de Cañatienda, amit az ott folyó kis patak után kapott. A nyári időszakban ez a patakocska többnyire ki van száradva, de a medrét követve eljutunk a hegy tövéig.
Második lépések
Az első másfél kilométer egy könnyebb séta, kövesebb részeken és egy patakocskán át. Átmentünk már pár kapun és lassan odaérünk a romokhoz. Itt ajánlott egy kicsit megpihenni és megcsodálni a romot és a háttérben látható La Tiñosa hegyet, mert az igazi móka csak utána kezdődik.
A rom a Casarío de Cañatienda nevén ismert, ami egykor egy eléggé méretes építmény volt. Napjainkban viszont már csak a romok láthatóak. Ahogy elhagytuk a romot, már érezhető, hogy az ösvény elkezd emelkedni és felfelé megyünk.
Nos, innentől kezdve nagyjából végig felfelé fogunk menni, amíg el nem érjük a hegy csúcsát. Ahogy azt technikai adatokban már említettem az út közepesen és nagyon nehéz. Ez a része lesz a közepesen nehéz, mert itt maga az ösvény szépen ki van taposva, nincsenek hatalmas sziklás, szakadékok vagy csúszásveszély. Könnyedén lehet felfelé haladni (jobb oldali kép).
Amint elértünk a harmadik kapuhoz (bal oldali kép) már láthatjuk a hegyet, ha jobbra tekintünk. Átmegyünk a kapun és folytatjuk tovább az utunkat jobbra.
Harmadik lépés
Nagyjából 10 perc kényelmes felfelé gyaloglás után elérkezünk egy figyelmeztetőtáblához. Csúszásveszélyes rész következik, pár helyen pedig nehéz megtalálni az ösvényt és segíségül kell majd hívnunk a kezünket is.
Elhagyjuk a táblát és már kezdődik is a nehéz rész. Még az elején annyira nem is, de később már sokkal kaptatósabb lesz az út. Nagyjából 15-30%-os emelkedővel számíthatunk, ami azért nem kevés. Ahogy fentebb említettem fentebb érvén a hegyre lesz egy két rész, ahol négykézláb is fogunk majd haladni egy kicsit. Legyünk nagyon óvatosak.
Elhagyva a kaptatós részt megérkezünk a El Morrión csúcshoz. Már itt is nagyon szép a kilátás a Las Sierras Subbéticas természeti parkra, ami elég erővel tölt meg minket ahhoz, hogy folytassuk az utunkat.
Mi ennél a pontnál mi egy kicsit eltévedünk, mert követtük a jelzéseket felfelé, miközben az út jobbra folytatódott egyenesen. Természetesen fentről nem lehetett olyan jól látni ezt az utat, így itt elvesztegettünk egy kis időt. De azért, hogy ti ne járjatok így, előre szólok, hogy jobbra lefelé kell majd menni. Ráadásul egy izgalmas 10 méteres rész fog következni, mert egy fém láncmadzag segítségével kell majd végigsétálni egy lapos, dőlt sziklás részen.
Ez a rész után úgy 50 méterrel van egy kis ösvény felfelé balra, érdemes oda felmászni, mert ott egy kisebb barlang van, ahonnan szép képeket készíthetünk, meg hát egy kis szusszanásra is jó.
A barlang neve El Morrión és úgy tartják, hogy már az iszlám megszállás idején lakott volt, és ennek a bizonyítéka az ebben az üregben talált arabeszk kerámia darabok. Ma már csak kecskék menedékeként szolgál.
Leereszkedésnél legyünk nagyon óvatosak, mert eléggé meredek a hegyoldal és persze menet közben, még ha annyira nem is tart sokáig leérni, de tartsunk egy kis szünetet, hogy kényelmesen meg tudjuk csodálni a környezetet.
Negyedik lépés
Ha ezzel megvagyunk akkor csak követjük az ösvényt felfelé, majd mikor elérkeztünk egy látszólagos csúcshoz, ott balra fordulunk és sétálunk tovább felfelé. Innen nagyjából még egy jó félórás séta vár ránk, de legalább már annyira nem meredek részekkel, mint előtte. Utána pedig jön a csúcsot jelző betonoszlop és a jól megérdemelt szusszanás 1570 méter magasban.
Hogyan igényeljünk engedélyt?
Ahogyan azt már említettem, ahhoz, hogy itt túrázhassunk külön engedélyre van szükségünk, amit interneten gond nélkül meg lehet igényelni. Az engedély ingyenes és csak egy adatlapot kell kitölteni hozzá.
Erre a linkre kattintva elvégezhetik a foglalást: Gestión de Cupos en Espacios Naturales (juntadeandalucia.es) Az oldal megnyitása után, kattintsanak a középső képre: „Particulares”. Majd a következő oldalon a jobb oldali dokumentumra: „Acceso sin certificado digital”. Majd az első pontnál ki kell választani: „Otros de titular” és a második rubrikába be kell írni a személyi igazolvány számunkat (vagy az útlevélszámot). Ha ezzel megvagyunk akkor jöhet az utolsó lépés. Itt megadjuk és kiválasztjuk a következőket:
Fontos, hogy abban a sorrendben töltsük ki a kérvényt, ahogy én itt felsoroltam.
- Espacio: Parque Natural Sierras Subbéticas
- Actividad: La Tiñosa – sendero señalizado
- Itinerario: Sendero de La Tiñosa
- Majd a naptárban kiválasztják a napot, amikor menni szeretnének („Fecha”)
- „Horario”: Todo el día
- Nº de visitantes: 2 (látogatók száma)
Utolsóként pedig a “Siguiente” gombra kell kattintani
A második felületen meg kell adnunk a telefonszámunkat – ez az egyetlen hiányzó és kötelező adat. Miután megadták a telefonszámukat, utána az “Enviar” gombra kell kattintani.
Az utolsó felületen igazából csak egy összesítést láthatunk, amit utána elküldenek az általunk megadott e-mail címre is. Amennyiben az e-mail nem érkezett volna meg, a „Reenviar email” gombra katintva kérhetnek egy újat.
Az utolsó felületen pedig egy összesítést láthatnak. A rendszer automatikusan elküldi a foglalás részleteit a megadott e-mail címre, ahol meg kell erősíteni a foglalást. A “CONFIRMACIÓN DE LA RESERVA” résznél van egy link feltüntetve – igazából az egyetlen egy link az egész levélben- arra kattintva kell megerősíteni az engedélykérelmet.
Hol együnk?
Mi ebben az esetben vittünk magunkkal elemózsiát, mivel a falu eléggé kicsit, nem tudtuk, hogy lesz-e nyitva bármiféle étterem vagy bár, így a legjobb egy madárlátta szendvics, egy kis csoki és persze a víz.
Mire figyelj nagyon oda
Legtöbb túra esetén mindig ugyanazokra a dolgokra kell odafigyelni, és mivel ebben az esetben nem egy speciális túráról van szó, itt sem lesz másképp:
- mindenféleképen legyen nálad elegendő étel és ital, a túra eléggé hosszú és szükséged lesz egy kis elemózsiára.
- öltözz rétegesen, a túrához megfelelően: túracipő vagy sportcipő, kényelmes nadrág, póló, pulóver és egy széldzeki, mert a hegycsúcson hideg is van és igen szeles is
- legyen nálad naptej, egy túra közben könnyű leégni
- túrabot erősen ajánlott ehhez a túrához, de ha nincs, akkor figyeljetek nagyon oda, hogy hová léptek
- és a legfontosabb, ügyelj a környezetre: nincs szemetelés, ne vigyél semmit se haza és védd a természetet
Pár hasznos letölthető brossúra:
Strava esemény
Ha regisztrálva vagy a Strava alkalmazásban, akkor itt megnézheted a túra részletes leírását.